Locard, A. (1878)
Description de la faune de la molasse marine et d'eau douce du Lyonnais et du Dauphiné. Archives du Muséum d'Histoire naturelle de Lyon, 2: 1–284, pl. 18–19.
Probst, J. (1879)
Beiträge zur Kenntniss der fossilen Fische aus der Molasse von Baltringen. Hayfische. (Schluss). Jahreshefte des Vereins für vaterländische Naturkunde in Württemberg, 35, 127–191
Koch, A. (1903)
Tarnócz im Komitat Nógrád, als neuer reicher Fundort fossiler Haifischzähne. Földtani Közlöny, 33: 139–164, pl. 1–2.
Koch, A. (1903)
Tarnócz Nógrád megyében, mint kövült czápafogaknak új gazdag lelőhelye. Földtani Közlöny, 33: 22–44
Koch, A. (1904)
Fossile Haifischzähne und Säugetierreste von Felsöesztergály im Komitate Nógrád. Földtani Közlöny, 34: 260–273, fig., pl. 1.
Koch, A. (1904)
Kövült czápafogak és emlősmaradványok Felsőesztergályról, Nógrád vármegyében: Földtani Közlöny, 34: 190-203
Vadász, M.E. (1906)
Budapest - Rákos felső mediterránkorú faunája. (Über die. Obermediterrane Fauna von Budapest - Rákos). Földtani Közlöny, 36(6-9): 256-283 and 323-351.
Lutzeier, H. (1922)
Beiträge zur Kenntnis der Meeresmolasse in der Ulmer Gegend. Neues Jahrbuch für Mineralogie, Geologie und Paläontologie, Beilagen-Band, Abt. B, 46: 117–180